A cellulózszigetelés egy üregkitöltő hőszigetelés.Jellegéből adódóan homlokzati szigetelésnek korlátozottan használható. Főfelhasználása a tetőterek, és a könnyűszerkezetes házak falainak szigetelése,ahol régebben szálas szigetelőanyagokat, üveggyapotot, vagy kőzetgyapotot használtak.
Bedolgozási formák, általános esetekben
- Nyílt befújásnál a szigetelés a födémen nem járható réteget képez. Abban az esetben, ha a padlásteret magassága miatt nem lehet tárolóként használni, vagy erre nincs is igény, azt nyílt befújással szoktuk szigetelni. Ez esetben a szigetelést csak alulról határolja hordozó szerkezet, felülről viszont nyitott.A papírszigetelés tömörsége alacsonyabb, mint az üregkitöltésnél, ezért vastagabb réteget fújunk, mint a falakba kerül. Ez a szigetelés a saját súlyától tömörödik, nem a befújógép tömöríti össze. Amennyiben járható födémet szeretnének, azt le lehet fedni előre, akkor üregkitöltéssel, nagyobb tömörséggel kerül a papír befújásra, vagy le lehet fedni utólag, amire nagy egybefüggő felületek esetén van szükség.
- Üregkitöltésnél a szigetelőanyag nem önállóan áll meg, hanem két felület közé kell befújni.Itt a tömörsége nagyobb, mint a nyílt befújás esetén, és nagyobb, mint a szálas szigetelő paplanok, vagy a fújt üveggyapot bedolgozása esetén. Üregkitöltéssel fújunk födémeket, szarufaközöket, főfalat, és válaszfalat.
A födém lehet padlásfödém, ami külső födém, függetlenül, hogy a tetőtér beépített e vagy nem,ebben az esetben hőszigetelés szükséges, és lehet közbenső födém, ami két emelet, vagy a földszint, és a tetőtér között van, ahol inkább hangszigetelés kell. Befújással mindkét födémet jól lehet szigetelni. Külön megemlíteném a parasztházak látszó gerendával épített sarazott födémjeit, amelyet később alulról nádpadlóval borítottak. Az itt keletkezett üreget a padlástér felől keskeny sávban megbontva utólag is fel tudom tölteni papírszigeteléssel.Hangszigetelés szempontjából a befújás határozottan előnyös, mivel teljesen kitölti az üreget, és a doboz hangerősítését elfolytja.
Szarufaközök a tetőtér beépítésénél levő, a szigetelők által ferde síknak nevezett felületek.A szarufákat statikailag a fogópár, népiesebb néven kakasülő fogja össze. ennek feladata, hogy a szarufákat ne engedje szétnyílni. Tetőtér beépítésnél ez szokta a mennyezet helyét megadni. A szarufaközöket általában eddig szokták szigetelni üregkitöltéssel, majd a fogópárok fölötti mennyezetet nyílt befújással. Ennél a kivitelezési módnál fogópárig szigetelt tetőről beszélünk, ezt többnyire a padlástér felől szoktam befújni. Alacsony belmagasság esetén a fogópároknál nem készül mennyezet, a fogópárok benyúlnak a lakótérbe, és a szigetelés felmegy a tetőcsúcsig. Ilyenkor tetőcsúcsig szigetelt tetőről van szó, és a befújást többnyire kívülről, a cserép, vagy más héjazat felől készítem.
Függőleges falak lehetnek főfalak, és belső válaszfalak. Főfalak könnyűszerkezetes házak falai, vagy téglaház tetőtér beépítésénél a könnyűszerkezetes parapet falak. Ezeknek a befújásos szigetelése esetében kihasználható a cellulózszigetelés azon előnye, hogy a magas hőtehetelenségemiatt a lakásban tartózkodók hőérzete olyan mintha az tégla falazatúlenne. Befújással válaszfalakat islehet szigetelni, aminek szintén vannak előnyei, de erre csak ritkán kerül sor,mert a kis felületek miatt csak akkor kérik, ha épp a helyszínen dolgozom.
Bedolgozási módok különleges esetekben
- Homlokzatszigetelés cellulózszigeteléssel is megvalósítható, bár az jóval ritkább, mint a hagyományos ryvit vagy vakolt kőzetgyapot szigetelés. Új építésű háznál, ha a tervező úgy dönt, hogy a homlokzatra papírszigetelés kerül, a kivitelezés menete a következő: Ácsok a téglafalra függőleges pallóvázat erősítenek átmenő csavarokkal. Erre vízszintes léc vagy pallóváz kerül, majd páraáteresztő fóliázás után gipszrost vagy fagyapot lapokból felületet képeznek. Ez alá fújom be a papírt. A szigetelés elkészülte után a festők a felületet glettelik, és nem műanyagalapú homlokzatszínezéssel látják el. Ilyen szigetelést csak ritkán csinálok, a magas ára miatt csak különösen indokolt esetben rendelik meg.
- Nedves bedolgozás. Amennyiben a szigetelés vastagsága az öt centimétert sem éri el, lehetetlenné válik a száraz befújás, mert a tömlőt nem lehet a résbe bedugni. A szigetelőanyagot vízzel vagy vízalapú ragasztóval permetezve lehetőség van könnyűszerkezetes falak felületi szigetelésére. A felhordás után szintbe munkálják a szigetelőanyagot, és a belső borítás ezt követően rögzítik. Az ehhez szükséges felszereléssel rendelkezem, és kísérleteket folytatok az ilyen módszerrel készült kivitelezés irányában.
- Eltávolítás kiszívással. Ahogy levegővel be lehet fújni a cellulózszigetelést, úgy vákuummal ki is lehet szívni. Ehhez is megvan a felszerelésem, amely működését bizonyította már egy polifoam nyesedékkel (darált kínai papuccsal) szigetelt ház szarufaközeinek kitakarításával is. Az üveggyapotot nem vákuummal kell eltávolítani, ahhoz egy egyszerűbb eszközt, egy szalmabála húzót használok. Amennyiben a kitermelt üveggyapotot a lakótéren keresztül kell lehordani, azt bezsákolva vákuummal jól tudom tömöríteni.